Mi az a levegő hőszivattyú?

A hőszivattyú működési elve, maga a gazdaságosságának a titka is. A hőszivattyús fűtés folyamán a készülék nem állít elő hőt, kizárólag hőt szállít egyik pontból, a másik pontra. ezt a lejobb hatékonysággal. A szállítás alatt a kompresszor munkáját kell érteni, így az elektromos áramfelvétel, kizárólag a kompresszorra vonatkozik, ettől olyan gazdaságos a rendszer, nincs 10, vagy 12 kW áramfelvétel, ezen értékek névleges teljesítményt jelentenek. Ide tartoznak az inverteres klímák, és a levegő- víz hőszivattyú, annyi különbséggel, hogy ők a hőt egy közvetítő közegnek, folyadéknak, glikolnak adja át a hőt. Lényegében a gázok halmazállapotuktól, és térfogatuktól függően hőt adnak le, vagy vonnak el a környezetükből. Ha csökkentjük a gáz térfogatát, (összenyomjuk) akkor a gáz felmelegszik, ha növeljük a gáz térfogatát, akkor az lehűl. Ezzel a felhevült freon képes a hőt tárolni, és egy másik pontban leadni.

Lényegében, a freon gáz halmazotának csökknetésébel és növelésvel hűt vonhatunk el, és adhatunk le. A levegő hőszivattyú a kinti levegőből kinyert hőt akkor is át tudja adni a kültéri egységnek, ha kint -20 °C fok van. Erre szolgál a kültéri egységben lévő karterfűtés, és csepptálca fűtés, ezzel a lecsapódó olvadt jég fagyás nélkül távozhat a kültérre. Ilyenkor természetesen a legfontosabb kérdése a felhasználónak a hatékonysága a hőszivattyúnak. A készülékek SCOP értéke a hőmérséklet csökkenésével arányosan csökkenhet, de több gyártónak is van fejlesztése erre is, Mitsubishi, és Panasonic hőszivattyúk egy plusz kalorikus körrel ezt orvosolják. Gyakorlatban az SCOP nagy része elérhető a legtöbb hőszivattyúnál, mínusz 7 fokig, amely országos viszonylatban megfelelő, mivel az átlag téli hőmérséklet az országban 0 és +5 fok között van a tél nagy részén.

Itt el is jutottunk a három hőszivattyú típusig:

• Levegő- levegő hőszivattyú
• Monoblokk levegő- víz hőszivattyú
• Split rendszerű levegő- víz hőszivattyú

A monoblokk hőszivattyúk Ez a készülék magában foglalja a kültéri- beltéri egységet, továbbá a hőleadót, a kompresszort és a párologtatót is. Mivel nagyon közel vannak egymáshoz a szerkezeti összetevők, a monoblokk rendszerek nagyon jó hatásfokkal adják át a levegőből kinyert hőt a központi fűtés rendszerben keringő víznek. Ebből aztán forró használati meleg víz lesz, illetve a padlófűtésben vagy radiátorokban kering a forró víz amely így fűti a házat. A folyamat megfordítható, nyáron a hűtőközeg a kültéri egységnek adja le a hőt, amelyet a belső térből von el, így lehűtve a beltér levegőjét. Ajánlott radiátoros, és padlófűtéshez. Nem igényel klíma telepítő szakembert a telepítése.

A Split rendszerű hőszivattyúk két csoportba sorolhatók. Kialakításuk azonos, egy beltéri, és egy kültéri egységgel. Viszont a gyártók a beltéri egységek között különbséget tesznek, beépített víztárolós, és hydrobox beltéri néven. A különbség, hogy a hydrobox beltéri egységek nem képesek használati meleg vizet készíteni, a beépített HMV tárolós készülék akár 260 liter meleg vizet is képes tárolni. Itt a felhasználó igénye dönti el mi is a megfelelő típus az ingatlanba.

Felhasználásbeli különbségek:

• Split hőszivattyúk: radiátoros fűtés, padlófűtés, fancoil beltéri egységgel hűtés- fűtés.
• Split hőszivattyúk beépített HMV tárolóval: használati meleg víz készítés, radiátoros fűtés, padlófűtés, fancoil egységgel hűtés-fűtés.

A levegő- levegő hőszivattyúval gyakran találkozni, (inverteres klíma) ugyanis sok klímaberendezés egyben hőszivattyú rendszerű is, fűtésre optimalizálva. Ilyenkor a levegőből nyeri ki a kültéri egység a fűtéshez szükséges hőt, amelyet gáz hűtőközeg segítségével továbbít a beltérbe. Annyi a különbség, hogy a beltérben is ventilátorok segítségével sugározza szét a meleget, nem ad át hőt folyadéknak. Nyáron ez a folyamat megfordul, és a benti levegőből veszi fel a hőt, majd a gáz hűtőközeg segítségével továbbítja a kültéri egységnek, ahol a külső hőcserélő segítségével leadja a felvett hőt. Ilyenkor a gáz lehűl, és indul befelé a következő adag melegért. A levegő, levegő hőszivattyú kültéri, és beltéri egységből áll, és a benne áramló gáz közvetíti a hőt.

Maga a hőszivattyú kevés helyet igényel, kompakt és otthona külső falaira helyezhető, így olcsóbb és könnyebben telepíthető, mint a föld hőszivattyú. Nyáron a hőszivattyú lehetővé teszi a ház hűtését is, kiváló hatásfokkal. Mindkét forrás felhasználása hatékony és eredményes fűtést eredményez otthonában egész évben. A hőszivattyú a nyár folyamán hűtésre használhatja. Télen akár integrált módon is használhatja, ha nagyon hideg van akkor a fűtésre rásegíthet a központi cirko gázfűtés is, de kiépíthető teljesen hőszivattyús központi fűtés is. A hőszivattyús fűtési-hűtési megoldások automata rendszerek, a kültéri egység elfagyását meleg víz áramoltatásával, vagy elektromos fűtőbetéttel oldják meg. Így nem fagy be a hőcserélő és a csepptálca sem. A modern inverteres kompresszornak és motoroknak hála nagyon jó hatásfokkal tudják az energiát hasznosítani.

Összehasonlításképpen, míg a hagyományos elektromos fűtésnél egy kW energiát egy kW hővé lehet alakítani, a hőszivattyús rendszereknél a ház szigetelését is figyelembe véve egy kW villamos energiából akár 5-7kW hőenergiát is ki tudunk nyerni. Mindezt úgy, hogy nem szennyezzük a környezetet és tényleg bárhova telepíthető a rendszer hiszen, ha nincs áram, akkor napelemekkel megoldható az áramellátás.A hőszivattyús fűtés legnagyobb előnye, hogy egy nap alatt telepíthető, azonnal használható, engedélyektől mentes, nincs szükség hónapokat várni a gáz szolgáltatóra. Segíthetünk kiválasztani az Ön igényeinek leginkább megfelelő hőszivattyú rendszert? Vegye fel velünk a kapcsolatot, és segítünk.

Mi a hőszivattyú? Az Ön hűtési- fűtési megoldása a jövőben!